Szécsény város Nógrád megyében, a Szécsényi járás központja. 1962-től hozzá tartozik Pösténypuszta, 1963-tól Benczúrfalva (az egykori Dolány) is.

 

Szécsény

Közigazgatás

Ország

 Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Nógrád

Járás

Szécsényi

Jogállás

város

Irányítószám

3170

Körzethívószám

32

Testvértelepülései

Lista

Codevigo

Népesség

Teljes népesség

5695 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-

Népsűrűség

128,82 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

45,67 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szécsény (Magyarország)Szécsény

Szécsény

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 04′ 52″, k. h. 19° 31′ 11″

 

Fekvése

Az Ipoly menti síkságon, a Darázsdói-patak (Szentlélek-patak) mellett fekszik, 170 méteres tengerszint feletti magasságban; a város a Cserhát hegységbe irányuló turistautak kiindulópontja. A 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal és a 22-es főút mellett fekszik, Balassagyarmattól 19 kilométerre. Megközelíthető Pásztó felől is, a 2122-es közúton, és a Szlovákiához tartozó Szécsénykovácsi felől is, az új Katalin hídon.

 

Innen indul ki Nógrádszakál, Litke és Ipolytarnóc felé az Ipoly völgyében húzódó 2205-ös közút, továbbá a város déli részén a 2122-esből a Varsány és Nógrádsipek felé vezető 21 132-es, és az abból Rimóc felé kiágazó 21 133-as út is.

 

Szintén Szécsényben indul, a 22-es főútból, annak 44,300-as kilométerszelvénye közelében, nagyjából keleti irányban kiágazva a 21 134-es út, amely előbb Benczúrfalva városrészt tárja fel, majd az Észak-Cserhét néhány kistelepülését (Magyargéc, Nógrádmegyer, Sóshartyán) kiszolgálva, Kishartyánnál ugyancsak a 22-esbe torkollik vissza.

 

Vasútállomása a városközponttól északra található, közúti megközelítését a 2205-ös útból kiágazó 22 305-ös számú mellékút biztosítja.

 

 

A 20. század elején nagyközség volt Nógrád vármegye szécsényi járásában.

 

1891-ben 3518 magyar lakosa volt; a járási szolgabírói hivatal és járásbíróság székhelye; volt takarékpénztára, ipariskolája, marhakereskedése, posta- és távíróhivatala és posta takarékpénztára.

 

1910-ben 4245 lakosából 4210 magyar volt. Ebből 3523 római katolikus, 213 evangélikus, 456 izraelita volt.

 

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

 

 

Gazdaság

Betonelem- , villamosgép-, fémtömegcikk gyártás.

Bútoripar, ruhaipar.

Téglagyártás.

Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet

 

 

Testvérvárosai

 

Szlovákia Fülek, Szlovákia

Szlovákia Ipolyság, Szlovákia

Szlovákia Szécsénykovácsi, Szlovákia

Szlovákia Alsósztregova, Szlovákia

Lengyelország Warta, Lengyelország

Románia Pusztadaróc, Románia

Olaszország Codevigo, Olaszország

 

Forrás:Wikipédia