Látnivalók - Szécsény

Település:
Nógrád megye, Szécsény

Szécsényi Ferences templom és kolostor

3170. Szécsény, Haynald Lajos út 9. Tel:+3632370880

A kolostor és a templom története

A kolostor építése

A kolostor és templom építésére XXII. János pápa 1332. május 9-én kelt engedélye alapján, Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaként került sor. A ferences kolostor a koldulórendi szokásoknak megfelelően a település délnyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé települt. A középkorban ez volt a város legmagasabban fekvő része. A templomot az Árpád-kori plébániatemplom helyére építették.

Szécsényi Tamás fölhasználva összeköttetéseit a legjobb mestereket hozatta, hogy szép és nagy épületegyüttest építhessen. Minderről a kolostor első építkezéséből fönnmaradt részei, főleg a gótikus sekrestye, a föléje épített gótikus terem (Rákóczi-terem) és a templom szentélye tanúskodik. A külföldi mesterek vezetése alatt két éven belül nagyjából készen állt a templom és kolostor.

A templomot 1334-ben, a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. Az első templom a ma ismert szentélyből és egy, a mainál rövidebb hajóból állt. Az ablakok gótikus stílusúak voltak, melyeket a barokk korban átépítettek. Ennek nyomai a külső falakon a köveken jól láthatóak. A templom kolostor felőli bejárata a később megépült torony alatt, a mai járószintnél 94 cm-rel mélyebben volt. A középkor folyamán ezt téglákkal magasították meg. A szentély festett volt, ennek csekély maradványa ma is látható. A sekrestye és a felette lévő gótikus terem a templomtól különálló módon, toronyszerűen, de a szentéllyel egyidőben épült meg. A csillagboltozatos sekrestye mennyezete csodálatos látványt nyújt. A felső termet a épület északi fala mellett felállított falépcsőn keresztül lehetett megközelíteni, így az a sekrestye, a templom oldalbejárata és a faszerkezetes kerengő közti közlekedést nem akadályozta. A kolostorépület nyugati szárnya ekkor még nem készült el.

A kolostor a XV. században a szinte folyamatos építkezések során bővült. Ekkor készült el a torony, a sekrestye és a szentély összeépítése, a keleti és az északi szárny emeleti része.

A XIV. és XV. század a ferences szellem és a rend virágzásának kora. A szécsényi ferencesek is nagy lendülettel fogtak hozzá a hívek lelki gondozásához. A kolostorban iskolát nyitottak, ahol a gyermekeket mindenre tanították, ami abban a korban szükséges volt az élet jobbá tételéhez. A lelkipásztorkodás mellett kódexmásolással és egyéb, az akkori időkben szükséges iparral is foglalkoztak. A kolostor lakói átvették a patak partján álló kápolnát, és szegényházat, kórházat emeltek mellé, amelyben terciáriusok szegényeket gondoztak és ápoltak. Idehozták a környék községeiből a szegényeket és betegeket. Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodásának időszaka a szécsényi kolostor aranykorát jelentette.

A kolostor 1451-ben tűzvész áldozata lett, majd egyidejűleg épült újjá a vár erősítésével. Ezidő tájt több ízben járt Hunyadi János Szécsényben. Feltételezhetően az 1452. év karácsonyát is a szécsényi kolostor templomában ünnepelte.

1458-60 között sokat szenvedtek a szécsényiek a huszitákkal való harcok miatt. Mátyás király 1461. szeptember 17-én járt Szécsényben. A kolostorba Ország Mihály nádor a rend szigorúbb ágának, az obszervánsoknak képviselőit hozatta be, és a pápa engedélye alapján újjáépítette a husziták által elpusztított klastromot.

éVissza a lap tetejére

A török uralom

A mohácsi csata után a győzelmes török had mindenfelé kiterjesztette uralmát. 1544-ben tört be a török először Szécsénybe. A nép pánikszerűen menekült nyugat és észak felé. A város végül 1552-ben került török kézre. A régi várat újjáépítették, körülötte erős bástyarendszerrel, amelybe a kolostor is belekerült.

A ferencesek sok nélkülözés és állandó rettegés között teljesítették feladatukat, négyüket a török felkoncoltatta. 1593-ban Szécsény és környéke ismét a magyarok kezére került, felszabadult, s a romokon új élet kezdődött.

1605-ben a lutheránusok ismét megkapták a ferences templomot, amit 1607-ben adtak vissza. A rendi testvérek mégsem jöttek vissza, mert a kolostor még nem volt lakható állapotban. Később két paptestvér érkezett Gyöngyösről.

1610-től 1626-ig nagy erővel és buzgósággal kezdtek a testvérek munkához Gyarmaton, Szécsényben, Gyöngyösön, Szegeden és Füleken, és az ország többi vidékén, főleg a Felvidéken, ahol nem pusztultak el a kolostorok. A rossz állapotban lévő, kiégett épületben a következő évtizedek során több alkalommal építkeztek: bővítették a helyiségek számát, az emeleti gótikus termet kettéosztották, az északi oldalán fehér felületre a keresztrefeszítés jelenetét festették Krisztus és Szent Ferenc alakjával.

A második török hódoltság idején egy jóakaró értesítette a ferences testvéreket kolostoruk tervbe vett elfoglalásáról, ezért azok idejében felkészülhettek a menekülésre, és nagyobb értékeiket is sikerült megmenteniük. A testvérek Gyöngyösre menekültek. A török 1663-ban foglalta el újra a várost. A Historia Domus szerint a szentélyt dzsámivá, a templomhajót lefalazva istállóvá, a sekrestyét fürdővé alakították, a gótikus termet a bég használta lakószobaként. Az 1976-os feltáráskor a szentély déli falában Mekka felé néző török imafülkét, mirháb fülkét, az emeleti terem északi falán díszes festést, a déli falán egykor zöld alapra vörössel festett szamárhátívet találtak. Az ablakfülke festésének csak töredéke maradt meg: feketére piszkolódott alapon lévő rácsmotívum.

éVissza a lap tetejére

A kolostor újjáépítése

1683-ban Sobieski János lengyel király seregei Szécsényt fölszabadították a második török uralom alól. A rend vezetősége hamarosan értesült Szécsény szabadságáról, ezért az 1684-ben Galgócon tartott gyűlés négy atyát és két testvért helyezett ide. Mivel a török veszedelem még nem múlt el véglegesen, az Ipolyon túlra menekült nép csak lassan és félve mert hazatérni.

A rend elöljárói II. Rákóczi Ferenc nevelőjét, Bárkányi Jánost helyezték Gyöngyösről Szécsénybe azzal a szándékkal, hogy tegye lakhatóvá az üresen álló kolostort. A romokat a cserjék és bokrok annyira benőtték, hogy a kolostorba csak balták, kapák segítségével tudtak bejutni. A torony be volt dőlve, a templom és kolostor leégett, a sekrestye bolthajtásait a fő tartóoszlop tartotta.

A kolostor lassan újjáépült az adományokból. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés alkalmával kiáltották ki Vezérlő Fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet, akinek tiszteletére a sekrestye felett elhelyezkedő gótikus terem ma a Rákóczi-szoba nevet viseli.

Az 1708. évi káptalan ismét visszahelyezte a noviciátust Szécsénybe. 1715-ben azonban újra leégett a kolostor és a novíciusokat Gyöngyösre költöztették. Még abban az évben elkezdték az újjáépítést. Ez idő tájt már szépszámú testvérrel rendelkezett a kolostor, több iparos is volt közöttük. Ekkor készül a sekrestye barokk bútorzata, több oltár, és az orgonaszekrény - mind Spiegel Mártonnak, Oszler Liboriusznak és társaiknak munkája. 1716-ban újra készen állott a kolostor és templom.

Nagy csapást mért az ország kulturális fejlődésére II. József, mikor feloszlatta a szerzetesrendeket. Szécsényben 1784-ben fejeződött be az utolsó novíciát, míg II. József halála után újra meg nem nyílhatott. Mivel 1785-től újra a kolostor vezette a plébániát, ezért megmaradhatott ugyan, de a szerzetesi életet a rendeletek erősen korlátozták.

1797. augusztusában tűz ütött ki Szécsényben, mely majdnem az egész várost elhamvasztotta. A kolostor alsó részében a ferences testvérek nagy odaadással ápolták és bátorították a sebesülteket és a házukat elvesztett embereket. A kolostor ebédlőjéből gyógyszertár lett.

A Napóleoni háborúk idején az egyházi értékeket királyi rendelettel lefoglalták. A szécsényi hívek a történtek után annyi pénzt gyűjtöttek össze, hogy azzal kiváltották a templom értékeit.

Az 1848-49-es szabadságharc idején sok testvér tevékenykedett katonai lelkészként. Ebben az időben a noviciátus ismét megszűnt Szécsényben.

éVissza a lap tetejére

A XX. század

1917-ben a harangokat katonai célokra lefoglalták: mivel az udvarba nem tudták ledobni a harangokat, ezért fönt a toronyban törték össze őket.

1922-től a noviciátus ismét Szécsénybe került. 1923-ban kezdték a kolostort és templomot rendbe rakni. Új orgonát készíttettek, a Rákóczi-termet a szomszédos kis dongaboltozatos helyiséggel összenyitva kápolnává alakították át. A templom barokk járószintjét megemelve cementlapra cserélték, a sírköveket felszedték, a kripta lejáratát elfalazták, a nyílászáró faszerkezeteket kicserélték, a falakat neobarokk festéssel díszítették. Új ajtó került a klauzúra bejáratához, hogy a kolostor az újoncházzal együtt teljesen elkülönülhessen a világtól. Közben a toronyban lévő kis harang mellé elkészült a többi is. Szent Ferenc halálának 700. évfordulójára új oltárkép készült, és a templom boltozatára felkerült az ország címere is.

A II. világháborúban az épület több sérülést szenvedett, nemcsak a toronysisak sérült meg, illetve a leszakadó toronykereszt szakította át a templomtetőt, hanem a falat is átlőtték.

1950. július 31-én éjfél előtt a szécsényi ferences kolostor lakóit teherautókon elhurcolták, gyűjtőrendházba vitték, majd öt hét után szélnek eresztették őket. Szécsényben a kolostor negyven évre szerzetesek nélkül maradt. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása és az államosítás után a kolostorban mezőgazdasági technikum és kollégium működött. Az egyház használatában csak a sekrestye és néhány szomszédos helyiség maradt meg. A lelkipásztori szolgálatot Esztergomi Főegyházmegye papjai vették át egészen 1989-ig, a ferencesek visszaérkezéséig.

A templomot 1976-ban újították fel, és festették újra. A ma látható freskók ekkor készültek. Az Országos Műemléki Felügyelőség által irányított régészeti feltárás során került elő a szentély északi falában lévő, faragott kövekből készült szentségtartó fülke, pasztofórium, a déli falon a festett hármas ülőfülke, melynek padlószintje kb. 40-50 cm-rel mélyebben van és a török imafülke. A diadalív melletti bemutatófelületek az eredeti festést jelzik.

1981-től a OMF szakemberei több alkalommal jártak a kolostorban az akkor közelinek vélt felújítás kapcsán, de az épület 1989 őszéig üresen állt.

A kolostort 1989-ben kapta vissza a ferences rend. Az épületben jelentős felújítási munkák kezdődtek; a feltárási és felújítási munkák ma is folynak. Jelenleg plébánia és a rendtartomány noviciátusa működik az épületben.

A plébánia az egyházmegyei határok rendezése után, 1993-tól a Váci egyházmegye keretében működik.

Szécsényben ma a ferences család minden ága megtalálható: az I. rend itt a kolostorban, a II. rend, a klarissza nővérek monostora a Haynald u. 15-17-ben található, a Szabályozott Harmadik Rendet a Szegénygondozó Nővérek képviselik a Betánia Szociális Otthonban (Haynald u. 12.), a Ferences Világi Rend szécsényi Szent Klára közössége pedig a plébánián működik.

Nyitva: naponta túravezetés

10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00

hétfőn és vasárnap zárva!

Forrás:plébánia honlapja